A plébánia története

1. A plébánia megszületése

A mai Gyárváros területe a 19. század végéig lakatlan terület volt. Az itt élő néhány ember lelkipásztori ellátását a Győr-belvárosi és a szabadhegyi plébániáról végezték. A XIX-XX. század fordulójának iparosodása azonban döntő változásokat hozott a területen Az itt létesített gyárakban dolgozók számára épített Munkástelep, majd az Ágyúgyári telep több ezer alkalmazottnak adott otthont, ezért szükségessé vált az egyházközség megszervezése. Az Egyházmegyei Hatóság Brantl Lajost, a gyárvárosi iskola hitoktatóját bízta meg ezzel a feladattal.

1919. december 8. jelentős dátum Gyárváros vallási életében: Fetser Antal püspök ezen a napon szentelte fel a Budai úti barakkból kialakított kápolnát, s ezen a napon költözött Gyárvárosba az új helyi káplán: Brantl Lajos. Az önálló gyárvárosi római katolikus egyházközség 1920-ban alakult meg. Egymás után jöttek létre a vallási közösségek pl. a Leánykongregáció, Jézus Szíve Társulat, Szívgárda, s ezzel párhuzamosan folytak a plébánia és a templom építésének előkészületei.

Először a lelkészlakás  épült fel. Mladoniczky Ignác székeskáptalani nagypréspost 32.000 pengős adományát az akkori városi polgármester, Farkas Mátyás támogatásával a város 12.000 pengővel egészítette ki, mely fedezte a teljes építési költséget. Wellanschitz Alajos építész által épített lelkészlakás végül 1927-ben készült el, mely nemcsak a lelkésznek, hanem az esetleges segédlelkésznek, valamit az alagsorban a sekrestyésnek is otthont adott. 

1928. október 28-a még emlékezetesebb dátum az egyházközség életében, ekkor helyezték el az új templom alapkövét a Győri Ipartelek Rt. által adományozptt telken. Az új templom tervezésére Árkay Aladár műépítészt kérték fel a telekadományozó azon kikötésével, hogy a templom stílus alkalmazkodjon a környezet modern adottságaihoz. 1929. október 27–én történt meg az ünnepélyes templomszentelés.

Az épületek megléte azonban egyházjogilag még nem jelentette az önálló plébánia megalakulását. A cél az volt, hogy mielőbb önálló plébániai státuszt kaphasson az egyházköség. Ezt a munkálkodást is siker koronázta, végül 1933. október 17-én kelt az 1837/1933. számú okirat, ami a körülbelül 4000 katolikust számláló helyi lelkészséget kiemelte a Győr-belvárosi, szabadhegyi, nádorvárosi plébániák kötelékéből és teljes joghatóságú plébániává tette. Ettől az időtől kezdődik az önálló gyárvárosi anyakönyvezés is.

Az újonnan létesült plébániára a püspök Brantl Lajost nevezte ki, akit 1933. október 30-án iktattak be hivatalába.