III. Templomépítés

A templomra szánt adományok gyűjtéséhez összefogott a lakosság, és mindenki adakozott erejéhez mérten, vagy akár azon felül is. A havi felajánlásokon kívül gyűjtésekből, előadások és mulatságok jövedelméből gyűlt a pénz. Ha nem is gyorsan, de azért 10 év alatt sikerült felépíteni a plébánia épületét, ahová a közben bérlakásba kényszerülő atya be tudott költözni. A plébánia 1927-ben készült el.

Az Ágyúgyár átalakulása után Győri Ipartelepek Rt. néven 1927-től a város és a környék meghatározó villamosenergia-ellátója lett, a város is 10 éves szerződést kötött a vállalattal. Alapítója, Lauer Richárd ismét nemes gesztusról tett bizonyságot, amikor az ágyúgyári munkástelep központján lévő telket templomépítés céljára felajánlotta. A telekadományozó kikötése és meghívása szerint Árkay Aladár építész kapott megbízást a templom megtervezéséhez, azzal a kikötéssel, hogy modern, a környezethez illő templomot tervezzen. Ennek teljes mértékben sikerült is megfelelnie az építésznek.

A tervezett összköltség 240.000 pengőt tett ki, a végső összeg 260.000 pengő lett. Ehhez a kiadáshoz a Klebelsberg Kunó gróf vezette vallás- és közoktatásügyi minisztérium 80.000 pengővel, míg Győr sz. kir. város 100.000 pengővel járult hozzá. Bőkezű adományozó volt még az egyház részéről Mladoniczky Ignác nagyprépost és dr. Ragats János prépostkanonok, akik 30.000 illetve 5.500 pengővel járultak hozzá a templomépítéshez. A hiányzó összeget – kb. 45.000 pengő – a hívek adományai tették ki.

Árkay (és fia) 554 négyzetméter alapterületű, hagyományosan háromhajós, oszlopos és boltíves rendszerű templomot tervezett, vasbeton keretszerkezettel, tégla kitöltőfalakkal. A főhajó egységesen nagy, osztatlan tér, az oldalhajók pedig szinte csak közlekedésre alkalmasak. A hatalmas teret nagyszerűen világítják be a hatalmas ablakok, amit kiegészít a bejárat feletti félköríves nagy ablak, és az oldalsó ablak nélküli szentélyt felülről megvilágító újszerű mennyezeti ablak. A templom tetőzete fölé ennek a természetes fényforrás segítésére külön felülvilágító tornyot emeltetett.

A gyárvárosi templom építésére pályázatot írtak ki, mely alapján Schiel Vince 147.000 pengős ajánlatát fogadták el, és mind a város, mind pedig az egyházközség jóváhagyását bírva, ki is adták neki a munkát. Magyarország első vasbeton–szerkezetű templomának alapkövét 1928. október 27-én tették le ünnepélyes keretek között. Az alapkőbe helyezett emlékiratot Fetser Antal megyéspüspök, dr. Németh Károly főispán, dr. Szauter Ferenc polgármester, Brantl Lajos plébános, Árkay Aladár műépítész és Schiel Vince írták alá.

A templom hatalmas színes ablakait Árkay Aladár menye, az elismert művésznő Sztéhló Lily tervezte, aki huszonhat képben foglalta össze Krisztus életének legfontosabb eseményeit. Az egyenként 7 méter magas üvegablakok pompás színhangulatot teremtettek, bár elkészítésükhöz bizony sok adományt kellett összegyűjteniük a híveknek. A Dunántúli Hírlap (1929. január 13.) A hideg miatt nem épül a gyárvárosi templom. – De a jó szívek melege tovább dolgozik. címmel tudósít az ablakokról:

„A gyárvárosi uj templom építését pihenteti a kemény idő. De azért Brantl Lajos, Gyárváros fáradhatatlan apostola, most is minden szabadidejét az uj templom ügyének szenteli... tehát folyik a nagy munka Gyárvárosban az uj templomért a dermesztő hideg dacára is! Annyi bizonyos, hogy a lehető legjobb kezekbe van letéve a templom ügye: mert Jordán János elnök épugy, mint Brantl Lajos plébános hivatásuk magaslatán állnak.”

A főoltáron álló Krisztus szobor megalkotását az ifjú tehetségre, Vilt Tiborra bízták. Az épület vasalatai és egyes kegytárgyai a jeles győri iparművész, Schima Bandi keze nyomát őrzik.

A templom felszentelése egy évvel később, 1929. október 27-én történt meg, az ünnepélyes szentmisét Grősz József segédpüspök celebrálta. Az épület teljes berendezése erre a napra még nem készült el, hanem lassú léptekben, de a minőséget mindig szem előtt tartva gazdagodott a belső tér.

A mennyezetet és a tetőszerkezetet fából készítették. A 37 méter magas torony baloldalt kapott helyet. A beépítésre került anyagok között 240.000 db nemes vakolattal bevont tégla, valamint 44,5 mázsa almádi vöröskő szerepelt.  Bierbauer Virgil így értékeli:

„Győrben … felépült… Árkay és fia tervei nyomán a gyárvárosi templom, amely az egyházi építkezés terén elsőnek szakított az utánzás hazai megszokásával.”

Genthon István pedig a következőket írta:

„Magában az a tény, hogy egy templom épült, nem tenné indokolttá az említését… Erről a templomról azonban nagy szeretettel kell megemlékeznünk s azt hisszük, nem vetjük el a sulykot, mikor azt írjuk, hogy a háború utáni Magyarország egyetlen korszerű épülete."