IV. A templom ma

A templom történetének legsötétebb napja 1944. április 13. A várost érő légitámadás során a templomra gyújtóbomba hullt, óriási pusztítást okozva. A tetőzet, a kazettás mennyezet, az üvegablakok, a szentélyben álló orgona és a belső berendezés megsemmisült. Csodával határos módon azonban a szentélyben álló Jézus szobor sértetlen maradt. A plébánost lelkileg nagyon megviselte a pusztítás, és el is hagyta Gyárvárost. Utóda dr. Simon Lajos, korábbi hitoktató lett, akinek a helyreállítási munkálatok feladata hárult. Mivel a megszálló csapatok lefoglalták a plébániát, csak 1946 nyarán költözhetett vissza hivatalába.

​A templom újjáépítésének első lépése a falak és a tetőzet rekonstrukciója volt. 1946. decemberére sikerült lefedni a szentélyt, s 1947. október 27-én, Krisztus Király ünnepén (a templom búcsúja) már az egész templomra új tetőzet borult.
A hívők közössége elhatározta, hogy a helyreállítást oly módon folytatják, hogy a régihez hasonló külsőt nyerjen vissza a templom. Ez a folyamat nagyon hosszan elhúzódott, és a régi formáját már sosem nyerte vissza a templom, ami egyrészt a hívek anyagi helyzete, másrészt a politikai állapotok miatt nem valósulhatott meg.

Az 1970-es években sikerült az üvegablakok régi pompáját visszaállítani Pataky Gábor segédlelkész, majd plébános munkája nyomán, ezzel új minőséget adni a szakrális térnek. 1988-ban Marosi József tervei alapján kialakították az új liturgikus teret, ami jól alkalmazkodik a templom hagyományos belső szerkezetéhez, s megfelel az egyház új előírásainak is. 2004-ben készült el a szentély feletti 25 négyzetméteres színes üvegtető, fénybe borítva az oltárt.

2010-ben sikerült a főbejárat feletti félköríves ablakot fedő katedrál-üveget az eredetire hasonlító, színes ólomüvegre lecserélni. 2014-ben pedig sor került a korábbi tetőzet teljes cseréjére és vele az azbeszt pala eltávolítására.

A templom leírása

A templom egy nagy, ellipszis alakú tér rövidebb, déli oldalán található, bejárata északra néz. Az építmény a templomkertet határoló, árkádos téglakerítésbe simul, előkertje nincs. A templom szembeötlő sajátossága, hogy anyaga eltér a megszokottól: túlnyomó részt almádi vörös kváderkő, kisebb hányada nemes vakolattal bevont tégla, de határoló elemként meg kell említenünk a méretes ólomüveg ablakokat is. Az épület főhomlokzata hívogató. Négy alacsony lépcső visz fel a nyitott előcsarnokhoz, a három félkörív alkotta árkádsor mögött három, nagy méretű, félköríves ajtó vezet a templomtérbe. A robusztus vasbeton szerkezet felett ugyanez a motívum köszön vissza: egy hatalmas méretű, színes üvegablak.

A torony elhelyezése szintén sajátságos, a homlokzat keleti részén kapott helyet. Négyzetes alaprajzú, ám tömege lépcsőzetesen csökken, majd a négyzetes forma is megváltozik. Az egyre karcsúbb falazaton elhelyezett hegyes sisak szinte tűként vékonyodik el, épp csak annyi helyet hagyva az építőknek, hogy a keresztet ráillesszék. A tornyot szintenként különféle nyílások törik át, illetve apró erkélyek díszítik, ám órát nem helyeztek rá. A torony magassága 37 méter.

Az oldalhomlokzatok síkja és a falburkolatok struktúrája árulkodik a belső tér tagoltságáról, egyben oldja az épület tömbszerűségét is, ezt a hatást fokozzák Sztéhló Lily gyönyörű ólomüveg ablakai is. A sekrestye és az altemplom a nyugati falon nyíló ajtókon át közelíthető meg. Az egyszerű berendezésű, és elsősorban télen használatos altemplom oltára még a barakktemplomból származik.

A főhajót palából készült lapos nyeregtető borítja, ennek felületét megtöri az oldalhajók szintje, és a szentély világítását szolgáló ablakokkal áttört csonka világító torony (lanterna). A torony és az épület tetőzete összességében izgalmas egészet alkot.

A templom alapterülete 554 négyzetméter. Az ajtón belül egy szélfogó található, itt áll Páduai Szent Antal szobra. A helyiség baloldalán nyíló ajtón át közelíthető meg a karzat, ami erkélyszerűen nyúlik be a templomtérbe. A karzat mellvédje geometrikus mintázatú szürke műkő. Az itt található orgona a 19. századból származó műemlék.

A templom belseje három hosszú hajóra tagolódik. A főhajót hosszú, karcsú oszlopok sora választja el a -csupán közlekedésre szolgáló- mellékhajóktól. A mellékhajók keskeny sávja az oltár elé is átfordul, s elválasztja a szentélyt a templomtértől.

A szentély maga -az alatta elhelyezkedő altemplom okán- kiemelkedik a templomtér egészéből. A szinte oszlopcsarnoknak ható térben álló, rózsaszínű, siklósi mészkőből készült oltár -a fölötte elhelyezett üveg tetőzetnek és világítóablaknak köszönhetően- fényárban úszik. Ezeknek az építészeti megoldásoknak köszönhetően a templom legfontosabb része különösen nagy hangsúlyt kap. Az oltár ma körbejárható, ennek oka, hogy a világháború során megsemmisült a szentélyben elhelyezett orgona.

A mellékhajókból alacsony, félköríves záródású oltárfülkék nyílnak. Az épület nyugati felén Az elsőt Szent Józsefnek szentelték, a középsőbe a Szent Sír-oltárt helyezték el, a harmadik fülkében Szent Margit szobra található. A keleti falon helyezkedik el a ma nem használt, zárt keresztelőkápolna, a Mária-fülke, majd a ma használatos keresztelőfülke.

A templom Sztéhló Lily által tervezett, Jézus életének legfontosabb pillanatait bemutató üvegablakait sikerült helyreállítani, így a pompás üvegképeken áttörő fény egészen légiessé teszi a belső teret. Napsütéses időben fényben ragyognak az ablakok figurái: az angyali üdvözlet pillanata, a szent család, a megfeszített Krisztus és az asszonyok....

A főoltáron álló fehér márvány Jézus szobor Schutzbach Alajos győri iparművész, a templomban található többi szobor Földessy Gyula alkotása.

Az épületet és az oltárt díszítő kovácsoltvas tárgyak és ötvösmunkák Schima Bandi, nagy tehetségű, elismert győri iparművész munkái.

A templom berendezése meglehetősen puritán, festményekkel alig-alig találkozunk. Két képre hívjuk fel a figyelmüket: a templom keleti falán található díszes keretben a kiskúti kegykép eredetije; a keresztelőfülke falán látható kép pedig a barakktemplomból származik.

Az altemplom az udvaron át közelíthető meg. Az itt található oltár szintén a hajdani barakktemplomból származik. Az egyébként egyszerűen berendezett helyiség díszéül a födémet tartó oszlopokon elhelyezett négy színezett szobor (Jézus, Szűz Mária, Szent József és Szent Erzsébet) szolgál. 

A templom műemléki védettséget élvez.